Vadászkutya a 21. században: 2021. november 13-án, szombat délelőtt 10 órától újabb online konferenciát szervezünk!
Ezen a linken lehet csatlakozni az online konferenciához november 13-án 10 órától: https://us02web.zoom.us/meeting/85259130459
Miután csatlakoztok, egy ún. váróteremből (waiting room) a konferencia szervezője fog beengedni az előadásra. Kérjük, ahogy beléptek a meetingre, némítsátok le a mikrofont (a képernyő bal alsó sarkában található kis mikrofon ikonnal). Az előadások végén lehetőség lesz kérdéseket is feltenni az előadóknak! Ha bármi technikai kérdés felmerülne, jelezzétek itt a Facebook-oldalunkon, igyekszünk segíteni!
Konferenciánk vezérfonala, hogy az elmúlt években a vadászati kynológiában friss vagy kevésbé tárgyalt témákat boncolgassunk, illetve egyes témák ritkán felszínre kerülő aspektusait is szeretnénk kidomborítani. Ennek jegyében az előadók és témáik:
Babály Csaba
Az utánkeresésről sportvadászoknak – hogyan könnyítheti vagy épp nehezítheti a vadász a vérebes dolgát
„Főállású vérebvezető, kutyakiképző vagyok. 35 éve munkakutyákkal foglalkozom, 20 éve vérebezek, a hetedik vérebemet vezetem, körülbelül 1300 sebzett nagyvadat találtam meg.”
Babiczky Attila A vizslázás aktualitásai
– FCI Nemzetközi Vadászkutya teljesítménybíró
– a Német Vizsla Klub Magyarország elnöke
– a Rövidszőrű Német Vizsla Világszövetség alelnöke
– az Országos Magyar Vadászkamara Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezete Kynológiai szakbizottságának elnöke
– a Nimród Vadászújság főmunkatársa
Bödők Gergely – erdélyi kopó, kopózás
(Dunaszerdahely, 1983)
történész, PhD.
A budapesti Clio Intézet társ-ügyvezetője. Fő kutatási területe – a magyarországi vörös- és fehérterror – mellett egy ideje a hazai vadászatok történetének is a kutatója. Két erdélyi kopó tulajdonosa, akikkel – ha teheti – ősztől tavaszig rendszeresen vesz részt vaddisznóhajtásokon.
Hajdu Márk – a tacskó, mint vadászkutya; Márk saját tapasztalatai, gyakorlata
„2009-ben végeztem vadgazda mérnökként Gödöllőn, majd később erdőmérnöki tanulmányaim mellett már egy saját, vadgazdálkodási, vadbiológiai tanácsadó-szolgáltató vállalkozás feladatain keresztül kapcsolódtam be a gyakorlati vadgazdálkodásba. Időközben Észak-Amerikában, Alabama államban két éven át voltam hivatásos vadász-erdész. Az Államokban szerzett tapasztalatokat felhasználva a Szent István Egyetemen vettem részt a külföldi és hazai vadgazda mérnök hallgatók oktatásában. Jelenleg az Országos Magyar Vadászkamara vadgazdálkodási főmunkatársaként dolgozom.
Sok, kiváló vadászkutyással, tacskóssal volt és van szerencsém együtt dolgozni, Észak-Amerikától Nagy-Britannián, Luxemburgon keresztül Lettországig. A legkülönbözőbb vadfajokkal végzett egyedi feladatok és munkamódszerek bemutatásán keresztül igyekszem képet adni arról, milyen sokoldalú és nélkülözhetetlen egy kistestű vadászkutya, például egy tacskó segítsége a vadgazdálkodás során.”
Petz Ágnes – az agarászat aktualitásai
„2005-ben végeztem vadgazda szakmérnökként a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Magyar agarat 2007 óta tenyésztek az Olajos-réti Győzős kennelben, Márton Csaba kenneltársaként. 2014 óta a Magyar Agár Tenyésztő és Hagyományőrző Egyesület vezetőségi tagja vagyok. Hosszú évek óta részt veszek a fajta népszerűsítésében civil és vadászati körökben egyaránt. Ez idő alatt észlelhettem a pozitív változást, ami a megítélésükben történt. Bízom benne, hogy mihamarabb részese lehetek e folyamat kiteljesedésének, és a gyakorlatban is lesz szerencsém a magyar agarat eredeti funkciójában dolgozni látni.”
dr. Szőcs Tímea – a kotorékozás állatvédelmi és vadászetikai vonatkozásai
„Kamaszkorom óta kutyázom. Tanulmányaimat az Állatorvostudományi Egyetemen végeztem. Egyetemi éveim alatt és még utána is jó ideig solymásztam, a vizslavezetésbe is ekkor kóstoltam bele. Kb. 10 éve aktívan kotorékozom angol terrierekkel. Vadászkamarai solymász-, kotorékkutyás és agarász VAV bíró vagyok. A legújabb „vadászati mód”, amit kutyáimmal űzök, a szarvasgombavadászat ☺”
Nem titkolt szándékunk, hogy az eseménnyel nemcsak a vadászokat, de a vadűzés iránt csupán érdeklődőket, sőt a laikus ebkedvelőket és pusztán a kíváncsiskodókat is elérjük. Az előadások így nem szigorúan véve szakmaiak lesznek, az előadóktól azt kértük: mondandójuk mindenki számára legyen érthető és élvezetes!
Ja, és hogy furán hat a cím? 
Valóban, hiszen az untig ismert közmondás úgy tartja: „eb a vadász kutya nélkül”. Azonban vesszük a bátorságot a szócserére, méghozzá az alábbiak miatt.A Magyar Néprajz című, nyolckötetes könyvsorozatban (Akadémiai Kiadó, Budapest 2001) azt olvashatjuk: „Az eb szavunk 1138/1329-ben fordul elő először, jelentése ’kutya’. Ősi örökség az ugor korból, megfelelői előfordulnak a vogulban és az osztjákban is.” Ezzel szemben viszont „A kutya első előfordulása 1511, jelentése ’hitvány ember’; ’eb’ jelentése először csak 1585-ben fordul elő.” (Ne maradjon titok az sem, hogy erről Nyúl András vérebes, a SEFAG Zft. Barcsi Erdészetének vadgazdálkodási ágazatvezetője az első újkori vizsla főverseny megnyitóján beszélt, 2016-ban.)
A szervezőről bővebben:
https://www.facebook.com/banyavolgy
Ha érdekel a konferencia, vedd fel velünk a kapcsolatot vagy jelezd a konferencia Facebook eseményénél!
Vélemény, hozzászólás?