Uncategorized

Sikeres galgamácsai szereplés a kamarai verseny során! Az OMVK Sz-Sz-B megyei Területi Szervezete korongvadász versenyt szervezett a megyei vadászkamarák csapatai részére. A verseny hagyományt kíván teremteni, lehetőséget biztosítani a vadászoknak, hogy megmuthassák a sörétlövésben megszerzett jártasságukat.

Nagyboldogasszony napján Nyíregyházán jártunk a közelmúltban épült vadászlőtéren. 

Kitűnő gondolat a kamarai verseny életre hívása, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a rövid nevezési határidő ellenére 9 megyéből 80 fő érkezett a rendezvényre, ami felülmúlta az elvárásokat.

A verseny gyorsított korongvadászat volt négy pályán. Jó szervezés, megbízhatóan müködő technikai háttér és kifogástalan vendéglátás jellemezte ezt a vasárnapot. A 40 fokos melegben különösen jól esett, hogy délután is volt hideg limonádé, így a várakozás percei kellemesen teltek. Nagyobb létszámú bírói testület segíthette volna a gyorsabb lebonyolítást.

Támogatandónak tartjuk a kamara kezdeményezését, hogy a versenyengedéllyel rendelkező lövők mellett a sportvadászok számára külön kategóriát hozott létre. A rekkenő hőségben végiglőni a 100 korongos pályát önmagában is nagy teljesítmény. Büszke lehet egy versenyrutin nélküli vadász, akinek a sörétes puska az évi néhány fácánvadászatot jelenti, hogy egy versenyen 60 korong körüli eredményt tud lőni!

Egy ilyen baráti hangulatú összejövetel kimondott célja, hogy inspirálja a vadásztársakat lőkészségük fejlesztésére, motiválja őket, hogy többet járjanak lőtérre.

Gratulálunk Fazekas Gergelynek, a Sz-Sz-B Megyei Kamara titkárának szervező munkájához és Szedlár Lászlónak a Vuk Lőtér gazdájának a technikai lebonyolításhoz!

A Pest Megyei Kamara mindkét kategóriában indított egyéni versenyzőket és csapatot, végeredményben három bronzérmet hoztunk el. A Galgamácsa Bányavölgyi Vadászlőtér Baráti Köréhez tartozó lövők hozzájárultak Pest megye sikeres szerepléséhez.

Versenyengedélyes csapat: III. hely

Lőrincz Gábor

Papp Norbert

Pittlik Károly

Szabó Zoltán

Vadász csapat: III. hely

Bacskó Zoltán

Hrencsjár Norbert

Kis Balázs, dr.

Kocsi Tamás

Vadász kategória egyéni: III. hely

Hrencsjár Norbert

Köszönjük a Pest Megyei Kamara támogatását.

Vadászvizsga Magyarországon. Ha valaki vadászni szeretne – ahogy vélhetően jelen sorok olvasója is kacérkodik e gondolattal – ahhoz az elhatározás magában még nem lesz elegendő. Lévén egy összetett és valljuk be: esetenként veszélyes, felelősségteljes hozzáállást igénylő tevékenységről van szó, mindenek előtt egy kötelező tanfolyamhoz kötött vadászvizsgát kell letenni magyar nyelven.

Az országban számos tanfolyamszervező cég indít ilyen képzést, amelyre az Agrárminisztérium ad engedélyt, és amelynek részleteit ugyancsak a szaktárca rendelete szabályozza (126/2013. /XII. 17./ VM rendelet). Elvégzése után abszolválható a Vadászkamara által megszervezett vizsga, ennek szabályairól ugyanez a jogszabály rendelkezik. A sikeres vizsga előfeltétele a vadászjegy kiváltásának, amely nélkül vadászat nem folytatható és vadászfegyver sem vásárolható. Így ha valaki a vadászösvényre kíván lépni, akkor jó, ha látja, honnan indul az út.

Ki teheti le a vadászvizsgát?

A vadászvizsgát jelenleg bárki leteheti, aki elmúlt 17 éves, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezik, előzőleg végigjárta a felkészítő tanfolyamot és elsajátította a gyakorlati valamint elméleti ismereteket. 

Milyen tanfolyamot kell elvégezni hozzá? 

A legalább 100 (70 elméleti és 30 gyakorlati) órából álló tanfolyamokra gyakorlatilag minden megyében van lehetőségük beiratkozniuk az érdeklődőknek. Az árak széles spektrumon mozognak, de elmondható, hogy átlagosan 250 000 Ft körüli költséget jelent a képzés. Ennek időtartama is változó, jellemzően 1-2 hónapot vesz igénybe. Fontos tudni, és észben tartani a jelentkezéskor: a szabályozás értelmében az elméleti képzésnek 20%-áról (14 óráról) lehet hiányozni, a gyakorlatiról azonban egyáltalán nem! Ha valaki nem tesz eleget ennek a képzési szerződésben vállalt részvételi kötelezettségnek, akkor számára nem állítható ki a vizsgázáshoz szükséges, a képzés elvégzéséről szóló igazolás. 

A tanfolyamot elvégzéséhez melegen ajánljuk a Venator vagy a Hubertus kiváló képzéseit, a lővizsgához pedig természetesen rendelkezésre áll a Bányavölgyi Lőtér Galgamácsán.

És utána jöhet a vizsga?

Igen, a tanfolyam befejeztével nyílik lehetőség arra, hogy a vadászjelölt számot adjon az elsajátított tudásról. A gyakorlati (lövészeti) és az ezt követő elméleti (írásbeli és szóbeli) részből álló vizsgákat az Országos Magyar Vadászkamara megyei területi szervezetei rendezik, általában havonta, megyénként legalább egy alkalommal. A vizsgadíj a vonatkozó jogszabály szerint 20 000 Ft, amelyben a lőtéri és az elméleti vizsgarész díja is benne foglaltatik. Ezt az összeget a kiválasztott megyei Vadászkamara részére kell befizetni, a legegyszerűbben átutalással, de egyes megyékben akár a kamara irodájában, készpénzzel is rendezhető. 

Mi történik, ha nem sikerül a vizsga?

Sikertelen vizsga esetén pótvizsgadíj, mint olyan, nem létezik, azonban a szabályok ellensúlyozzák az alábbiakban részletezett, összetett tudásanyagot és a szigorú követelményeket. Ha a vizsgázó a bukás után fél éven belül újra nekifut a megmérettetésnek, úgy a vizsgadíj ismételt megfizetése után attól a résztől folytathatja a vizsgát, amelynél „elhasalt”. A tagolás a következő: ha a lővizsga után az írásbelin nem járt sikerrel, akkor az írásbelitől ismétel, ha pedig a szóbelin bukott, akkor csak azt kell megismételnie.

Miért fontos a vadászvizsga?

A vadásztanfolyam nem látszatképzés: hogy örömmel, kezében pedig vadászvizsga-bizonyítvánnyal távozhasson a vizsgáról, a vadászjelöltnek számos témakörben kell jártasságot szereznie. Meg kell ismerkednie a vadászati joggal, azaz a leendő szenvedélyének keretet adó szabályok összességével. Pontosan kell tudnia, mik a személyi és tárgyi feltételei a vadászati tevékenységnek, már csak a saját jól felfogott érdekében is, hiszen a kisebbnek vélt, jóhiszeműen elkövetett szabálytalanság is rendkívül komoly szankciót vonhat maga után. Természetesen elméleti és – amennyiben lőfegyverrel kíván vadászni, ahogy a majd’ 67 000 magyar vadász többsége azzal vagy azzal is űzi a vadat – gyakorlati jártasságot kell szereznie fegyver- lőszer-, optikaismeretből és nem utolsó sorban meg kell tanulnia lőni golyós és sörétes puskával. 

Fegyverbiztonság! 

Ennél is fontosabb azonban (és ez a lőtéri képzés egyik sarokpontja) hogy készségszinten, biztonságosan kezelje a fegyvert: az eszközt, amelyet vad elejtésére használunk, ugyanakkor hanyag ember kezében kárt, súlyos sérülést okozhat és emberéletet is elvehet. Vétlen balesetek azonban előfordulhatnak, lévén fokozott veszéllyel járó tevékenységről van szó, ezért az elsősegélynyújtás alapjait is el kell sajátítani. 

Vadbiológia és vadgazdálkodás

Mindezen túl mélyreható ismeretekre van szüksége a vadásznak a vadbiológia, a vadbetegségek területén, meg kell tudnia különböztetni a vadászható és védett fajokat, el kell merülnie a vadgazdálkodás alapjaiban, berendezéseiben, eszközeiben, részletesen kell ismernie a különböző vadászati módokat, a vadászkutyafajtákat és azok alkalmazási területeit. 

Trófeabírálat 

Nem mellékes a trófeabírálat sem, hiszen Magyarországon a trófeás vad elejtésekor az elszámolás alapja a szarvasfélék agancsának tömege, a muflon csigájának vagy éppen a vaddisznó agyarának a hossza. 

Mi köze van a vadászatnak a természetvédelemhez? 

Sokak szerint a vadászattól független, sőt azzal egyenesen szembenálló szakterület a természetvédelem, azonban ezt csak felületes szemlélő láthatja így. A valóság pont az ellenkezője: a vadászat ma a fenntartható természetkezelés egyik eszköze, így nemcsak lózung a sokat hangoztatott gondolat, miszerint „a vadászat aktív természetvédelem”. Ezért a vonatkozó hazai és nemzetközi szabályozást is alaposan meg kell tanulni a vadászvizsgára. 

A hagyományok ismerete

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a leendő szenvedélyéhez kapcsolódó hagyományokat, irodalmat is érdemes ismernie annak, aki Nimróddá szeretne válni – és nem csak azért, hogy sikerrel vegye az akadályt a vizsgán, amelyen több kérdés vonatkozik a vadűzés kulturális hátterére. Mindezen témaköröket a jogszabályok értelmében csak valóban jól felkészült szakemberek oktathatják.

Kikből áll a vizsgabizottság? 

A vizsgabizottságok az adott megye neves szakembereiből állnak: a mindenkori elnök a megyei Vadászkamara titkára, tagjai pedig egy területileg illetékes tájegységi fővadász, aki az Agrárminisztérium alkalmazottja, valamint a megyei vadászati hatóság illetve a rendőrség egy-egy képviselője. Ez utóbbit leszámítva mindenki rendelkezik felsőfokú vadgazdálkodási végzettséggel és többéves szakmai tapasztalattal, így valóban meg tudják ítélni, hogy kellő felkészültséggel érkezett-e a vizsgára a vadászjelölt.

Mit kell tudni a gyakorlati vizsgán? 

A gyakorlati vizsgán – amely voltaképp a lőtéri vizsga – biztonságos, megfontolt fegyverkezeléséről és lőtudásáról kell számot adnia a vizsgázónak. Nagyvad elejtésére alkalmas, tolózáras, távcsöves, gyorsítóval ellátott, tárazható golyós lőfegyverrel valamint billenőcsövű sörétes fegyverrel kell lőni. (Maroklőfegyvert a sportvadász nem tarthat, így az ahhoz kapcsolódó ismeretek nem képezik a szükséges tudásanyag részét.) A vizsga mindig a puska állványról történő elvételével kezdődik, a fegyverkezelésnek már itt is van jelentősége. A fegyver állapotának ellenőrzése után a vizsgázó kiválasztja a megfelelő lőszert. 

A golyós puskával egy 50 méterre elhelyezett céltáblára kell leadni 1 próba-, majd három értékelt lövést. Sörétes lövészetből olimpiai skeet pályán kell vizsgázni. Ezt a puskát szét is kell szedni a három fő részre, majd összerakni. Ezután különböző lőállásokból összesen 15 korongra ad le lövést a vadászjelölt, amelyeket más-más irányokból indítanak, és vannak köztük „dublék”, azaz gyors egymásutánban indított korongok is. A sikeres vizsgához összesen legalább 6 korongot kell eltalálni, ami összetettebb feladat a golyós lövészetnél. Ha előfordul bukás a lőtéren, az túlnyomórészt a sörétlövés sikertelensége okán történik, így ennek gyakorlására feltétlenül kellő időt szánjunk, tapasztalt oktatók segítségét vegyük igénybe!

Vadászvizsga – mit kell tudni az elméleti vizsgán?

Amennyiben megfelelő volt a teljesítmény a lőtéren, következhet az elméleti vizsgarész. A szabályzat igen szigorú követelményeket támaszt a leendő vadászokkal szemben, ami azonban indokolt is, hiszen felszínes tudással könnyen okozhatnának károkat a természetben, vagy embertársaiknak. 

Írásbeli vadászvizsga

A számonkérés írásbeli teszttel kezdődik, kitöltésére 50 perc áll rendelkezésre. Az 50 kérdést több mint ezerből, véletlenszerűen válogatják össze, és legalább 40-re – a kérdések 80 százalékára – helyes választ kell adni a sikeres vizsgához. (Érdemes megjegyezni: ha a közoktatással vonnánk párhuzamot, akkor a négyesnél rosszabb osztályzat bukást jelentene!) A teszten kívül még egy része van az írásbeli vizsgának: 10 vadászható faj nevét tartalmazó lapot is kapnak a vadászjelöltek, amely fajok közül mindegyikhez oda kell írniuk a vadászati idényét, illetve az esetleges kapcsolódó jogszabályi kiegészítéseket. Az írásbeli vizsga ezen részénél csak egyetlen hibát tolerál a vizsgaszabályzat.

Szóbeli vadászvizsga

Aki abszolválta az írásbelit, folytathatja a szóbeli vizsgarésszel. Ennek első fele a faj- és trófeaismeretet hivatott ellenőrizni: egy 200 darabos képgyűjteményből 15-ről kell elmondania a vizsgázónak, milyen faj látható a fotón, vadászható, védett vagy fokozottan védett-e, illetve trófeás vad esetén azt is, hogy az agancsát, szarvát figyelembe véve lőhető-e az adott egyed? Ennél a vizsgarésznél egyetlen hibát véthet a vizsgázó, és azt is a trófeás vad elbírálásánál: faj tévesztése, fel nem ismerése bukást von maga után. Aki sikerrel veszi ezt az akadályt is, annak a kihúzott szóbeli tétel öt kérdésére kell felelnie. A vadászvizsgára összesen ötven tételt állítottak össze, így 250 kérdésre kell tudnia a választ annak, aki vadásszá szeretne válni. (A tételsor elérhető a Vadászkamara honlapján.) A 15 perces felkészülési idő után minden kérdésre helyesen kell válaszolni a teljes vadászvizsga sikeres abszolválásához.

Milyen papírmunka vár arra, aki sikeresen vizsgázott? 

Aki megfelelt a szóbeli vizsgán is, annak – az illő ünneplés után – már papírforma a további feltételek teljesítése: a vadászjegy kiváltása a vizsgabizonyítvánnyal, az orvosi alkalmassági igazolás, majd mindezek birtokában a fegyver megszerésére vonatkozó, rendőrségi engedély megigénylése. Ha ez megérkezett, az új fegyver átvétele, regisztrációja után már az utolsó akadály is elgördül a vadűzés és erdőzúgás elől. Eddig a bevezetés – ami ezután következik, az lesz az első fejezete egy remélhetőleg hosszú, tartalmas és élményekben (és semmiképp sem pusztán lövésben, trófeában, lőtt vadban) gazdag vadászéletnek. Ám ez már egy másik történet…

Milyen feltételek vonatkoznak azokra, akik vadgazdálkodási végzettséggel rendelkeznek?

Külön szót érdemelnek még azok a leendő vadászok, akik közép- vagy felsőfokú vadgazdálkodási végzettséggel rendelkeznek. Az ilyen képesítés nyilvánvalóan több elméleti ismeretet és gyakorlati tudást szavatol, mint a vadásztanfolyamon elsajátított tudás. Ezzel együtt az elmúlt évek-évtizedek tapasztalata arra sarkallta a jogszabályalkotót, hogy a fegyverismeret, lőtudás tekintetében ne tegyen kivételt a vadgazdálkodási technikusokkal, vadgazda mérnökökkel, szakmérnökökkel sem.

Nekik egy kiegészítő vizsgát kell letenniük, amely kifejezetten a fegyverekkel kapcsolatos. Így abszolválniuk kell a fent ismertetetett, teljes gyakorlati, lőtéri vizsgát, majd az elméleti vizsga fegyverismeretre vonatkozó részét. Ez egy kifejezetten ehhez a témakörhöz kapcsolódó kérdésekből összeállított tesztből, valamint a szóbeli vizsgarész keretében kizárólag fegyverismereti, fegyverjogi kérdést tartalmazó tételből áll össze. Hogy mely oklevelek, diplomák fogadhatók el a közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettség igazolására, azt a Vadgazdálkodási törvény végrehajtásáról szóló, 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 8. számú melléklete ismerteti. Amennyiben valaki élni kíván ezzel a lehetőséggel, a végzettségét igazoló dokumentumot annak a megyei vadászkamarának kell bemutatnia, amelynél vizsgázni kíván.

És ha vadászíjjal, ragadozómadárral, elöltöltő fegyverrel vagy agárral szeretnék vadászni?

Szintén érdemes szólnunk a hagyományos vadászati módokat űzni kívánók vizsgakövetelményeiről. Magyarország vadászati lehetőségei világviszonylatban is különlegesek: a Vadgazdálkodási törvény ma már lehetőséget ad arra, hogy a legelterjedtebb, puskás vadászat mellett vadászíjjal, ragadozómadárral, elöltöltő fegyverrel vagy magyar agárral vadásszunk. Ha valaki szívének ezek a tradíciók kedvesek, úgy mindenek előtt ugyanúgy el kell végezni a tanfolyamot és le kell vizsgáznia, mint a leendő puskás vadászoknak.

Ezután az adott vadászati mód tekintetében kellő felkészültséget bizonyító kiegészítő vizsgát tennie. Viszonylag új lehetőség az ésszerűség jegyében, miszerint – az elöltöltősöket leszámítva – a hagyományos vadászati módokat űzők mentesülhetnek a tanfolyam lőtéri képzése és a gyakorlati vizsga alól, ha már a tanfolyam előtt nyilatkoznak arról, hogy nem kívánnak lőfegyverrel vadászni.

Hol lehet vadászvizsgát tenni?

Ha kérdése van a vadászvizsgáról, lővizsgáról, vegye fel velünk a kapcsolatot!

Varga András harmadszor is Európa-bajnok!

Az elmúlt hétvégén Magyarország rendezte a 13. Kombinált Vadászlövészeti Európa Bajnokságot. A Vérteserdő Zrt. által épített Csákberényi Vadászlőtér biztosította a kifogástalan körülményeket az Európa 14 nemzetét képviselő 113 lövő versengéséhez.

Az Eb hivatalos programja edzésnapokkal kezdődött, amelyeken a lövők megismerhették a pályákat, a helyszínen gyakorolhattak, készülhettek a versenyre. A csütörtök délutáni megnyitóra tetőzött a forróság, mely sok, főleg északi országból érkezett versenyzőnek szokatlan volt, nehezítve a dolgukat. Az első versenynapra érkező hidegfront kellemes lehűlést hozott, péntek reggel pontban 9 órakor elkezdődött verseny. Magyarországot a Györök Lajos, Dobos József, Pap Norbert, Csernus Zsolt, Hajzer Szabolcs és Varga András összetételű válogatott képviselte 11 egyéni versenyző mellett.

A versenyen maximális 800 pont érhető el, sörétes fegyverrel 100 korongra kell lőni, ez adja a pontszám felét, valamint golyós fegyverrel leadott 40 lövésből áll össze a szerezhető pontok másik fele. A sörétes számokat 25 korongos részletekben un. rottékban teljesítik a versenyzők. A 100 korongból 50 kelő vadat imitáló trap korong, amelyre minden esetben lehet duplázni, míg a maradék 50 változatosabb pályákon repülő, un. korongvadászat, itt dublék is nehezítették a lövők dolgát. A golyós versenyszámokat két sorozatban 20-20 lövésenként kellett teljesíteni. Központi gyújtású, legalább 22 Hornet kaliberű fegyverrel, támasztékról, fekvő helyzetből, lőbotról, szabad kézből kell az őz, róka, zerge és vaddisznó alakú lőlapokra lövést leadni 100 méter távolságból, illetve futóvadat lőni 50 méterről.

Az első versenynap mindenki számára nagyobb drukkal indul egy ilyen fontos versenyen, nem volt ez másként most sem, ennek ellenére a csapat rutinos lövőinek keze nem remegett meg, Pap és Györök 47, Dobos 48, Varga 49 találattal zárta a számukra csak sörétes számokból álló napot, amely bizakodásra adott okot. A szombati, második versenynapon egy sorozat golyólövés után 25 trap korong következett a magyar csapat tagjainak. A nap végére már a részeredményekből lehetett esélyt latolgatni, de még semmi nem dőlt el. Svéd, finn, cseh és lett versenyzők mellett Györök Lajos és Varga András is az élbolyban tanyázott, mindössze 17-18 pont veszteséggel.

A mindent eldöntő vasárnapi napon a magyar csapat a nehezebbik, szimultán dublés pályán kezdett, majd a második golyós sorozat várt rá. Az eredményhirdetésre összesereglő családtagok, barátok, kollégák hatalmas lelkierőt adva segítették a csapattagokat. A sorozatot az idei országos bajnok Varga András hibátlanul 25 találattal zárta, sajnos a másik esélyes Györök Lajos 21 találatos rottéja az érmes álmokat összetörte. De vissza volt még 20 lövés golyóval. A többi versenyző azonos időben lőtt, az ő eredményük ismeretlen volt a magyar lövők előtt. Talán épp ezért mindenki megpróbált felülkerekedni a versenynapok fáradtságán és még egyszer a tőle telhető legjobban teljesíteni. A sorozatok utáni percek feszülten teltek, míg a lőlapokat értékelték és a lőállásokhoz hozták a versenyzőknek bemutatni. Varga András a 20 lövésből 18 tízest és mindössze két kilencest lőtt, ami 198 pontot ért, egészen kiváló sorozat! Lehet izgulni a többiek eredményét tudakolva a versenyirodán. Még fél óra és az összes eredmény beérkezik, összesítés és megvan az eredmény. Varga András 780 ponttal immáron harmadszor Európa Bajnok!

Az eredmények még további izgalmakat tartogattak, mivel a Juhász Lenke és a cseh Eva Stanková pontegyenlőséggel áll a harmadik helyen, szétlövés következik. Először a sörétes pályán egy korongvadász sorozat, amelyet Lenke 21-18 arányban magabiztosan megnyer, majd még egy sorozat, 5 lövés 100 m-re szabad kézből vaddisznó alakra. Itt is Lenke a jobb, a végeredmény magabiztos magyar győzelem, összetettben megvan a női 3. helyzés.

Az eredményhirdetésre készülve viharfellegek közelednek, ezért a ceremónia az étteremnek helyet adó sátorban kerül megtartásra. A kürtszó és Jean- Francois Palinkas beszéde után egy perces néma főhajtással emlékezünk a nemrég elhunyt Szebényi Lászlóra, majd kezdődik a díjak átadása. Először a korong és golyós számok külön értékelve, egyéniben és csapatban. Egyéniben a legjobb korongeredmény a magyar Szakács Zoltáné, akit Varga András követ a dobogó második fokán, nekik szól először a magyar Himnusz. A következő magyar érdekelt szintén Varga András egyéni golyós számban, második a cseh Martin Slechta mögött. Majd következik az összetett értékelés. A kisszámú junior mezőnyben Papp Martin 3., Juhász Lenke szintén harmadik a nők között.

A legerősebb, open kategóriában a harmadik svéd Emil Häkansson és a második finn Määttänen Ville előtt 2014 és 2015 év után harmadszor, Varga András Európa Bajnok összetettben! Odakünn zúg a vihar amíg a sátorban a magyar Himnusz zeng, sok magyar szívet boldoggá téve. Az eredményhirdetés után gratulációk, sok közös fotó és indul a tervezés, mert 2022-ben ugyanitt, Kombinált Világbajnokság!

2021. május 27-én, csütörtökön speciális vizsganapot tartunk! A vizsga helyszínén (vagyis a Bányavölgyi Lőtéren) a lővizsga mellett alá tudod vetni magad a kötelező pszichológiai vizsgálatnak is délelőtt 10 és délután 16 óra között. A vizsgálat ára 14 000 Ft. A részletekkel kapcsolatban keresd Szabó Zoltán igazgatót (+36309846631)!

A Bányavölgyi Lőtér Galgamácsa 2021. február 20-án szombaton délelőtt 10 órától on-line konferenciát tartott, amelynek címe: Merre tovább friss vadászként?
Az előadásokat szakemberek, tanfolyamszervezők, oktatók, vizsgáztatók és kezdő vadászok tartották, az előadások után lehetőség volt kérdéseket is feltenni. Előadók:
Weidel Walter – Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Pest Megyei területi felelős, vadász
Godzsák Tibor – tájegységi fővadász, szakmai oktató
Földvári Attila – az Országos Magyar Vadászati Védegylet vadásztanfolyamának vezetője
Kocsi Tamás – 4 éve vadász, iskolaigazgató
Kárpáti Tamás – 2 éve vadász, január óta vadgazdálkodási igazgatási szakmérnök
Varga Mihály – 3 éve vadász, ősz óta hivatásos vadász
Szabó Zoltán – nyugalmazott vadászati felügyelő, lőoktató

A konferencia anyagát ezen a videón tudjátok megnézni, meghallgatni:

2021. április 13-án, kedden újra megnyitjuk a lőteret! Ha időpontot szeretnétek foglalni, jelentkezzetek be a megszokott módon e-mailen, vagy telefonon!